Állatkisérlet

Mi az állatkísérlet: kérdések és válaszok

• Mi az állatkísérlet (vagy élveboncolás)?

Az élveboncolás kifejezést élő állatok tudományos kutatás és kísérletek valamint tesztek során történő felhasználásának leírására használják. Jogszabály rendelkezik arról, hogy minden új kémiai hatóanyagot és gyógyszert állatokon kell tesztelni mielőtt az piacra kerül.
Ugyanakkor, már szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy az állatokon végzett kísérletek veszélyesen félrevezetőek, mivel azon a módszertani hibán alapulnak, amely az állatokat az ember megbízható modelljeként feltételezi. Egyetlen állatfaj sem lehet egy másik faj biológiai modellje, és ha időnként sikerül két faj közötti egyezést kimutatni az mindig utólagosan történik.

• Az állatkísérletek veszélyesek az emberekre?

Igen, két okból kifolyólag:
1) lehetővé teszik, hogy a hatóanyagokat embereken teszteljék azok káros hatásainak teljeskörű ismerete nélkül, mivel, mint mint fentebb említettük, az állatkísérletek nem nyújtanak az emberekre alkalmazható eredményeket. Minden faj másképpen reagál ugyanarra a hatóanyagra (még a patkányok és az egerek is, amelyek közeli rokonságban állnak egymással, az esetek 43%-ában különbözően reagálnak). Ennek eredménye, hogy a fejlett országokban az iatrogén betegségek (vagyis az orvosi kezelések mellékhatásai) a negyedik leggyakoribb halálokot jelentik;
2) következésképp fennáll annak a veszélye, hogy az emberek számára nagyon hasznos hatóanyagokat mellőznek, mert néhány állatfaj számára toxikusnak bizonyultak.

• Miért elítélendő az élveboncolás?

Az élveboncolás etikai szempontból is elítélendő, mint az antropocentrikus és faji alapú (az emberi faj felsőbbrendűségét hirdető) emberi viselkedés szélsőséges példája. Ez a viselkedés rendkívül mélténytalan, ha figyelembe vesszük a többi érző élőlényt megillető alapvető jogokat. Az élveboncolás bűntett, bármilyen érvvel próbálják igazolni, legyen az “az emberiség jólétének” előmozdítása, vagy, ami sokszor előfordul, személyes vagy szakmai érdek.

• Miért folynak még állatkísérletek?

Továbbra is jogszabály írja elő az állatkísérleteket, egyrészt a szellemi tehetetlenség miatt, amely minden társadalmi változást akadályoz, másrészt a hozzá kapcsolódó óriási gazdasági és intézményi érdekek miatt, amelyek jóval túlmutatnak az állatkereskedelmen. Az állatkísérletek a tudományos karrier, a tudományos szaklapokban történő publikálás lehetőségének ideális eszközei. De mindenekelőtt azért, mert kereskedelmileg jövedelmező eredményeket produkál az ipar számára:
1) az állatkísérletek ürügyén megfelelő biztosítékok nélkül lehetséges az embereken való kísérletezés (az emberek töltik be a tengerimalacok szerepét minden újonnan piacra kerülő termék esetén);
2) az állatkísérletek révén a kísérlet eredményét előre meg lehet határozni (csak annyit kell tenni, hogy egyik faj helyett egy másikat használnak);
3) az állatkísérletek alibit biztosítanak a gyártóknak ahhoz, hogy elkezdjék a humán klinikai teszteket, illetve megerősítik azt a vélekedést, hogy az új szer “veszélytelen”, hiszen “az összes állatkísérletet lefolytatták”. Majd, egy esetleges gyógyszerkatasztrófa esetén kijelenthetik, hogy az állatkísérletek nem mindig szolgáltatnak pontos előrejelzést, lehetővé téve, hogy kibújjanak a felelősség és a kártérítési kötelezettség alól.

• Statisztikák:

• Az egész világon évente körülbelül ötszázmillió állatot ölnek meg laboratóriumokban. Erről nagyon nehéz pontos adatokhoz hozzá jutni, mint ahogy filmfelvételeket vagy fotókat szerezni is nehéz, mivel minden titokban, zárt laboratóriumi ajtók mögött történik.
• Az állatok mintegy 60%-át gyógyszerkutatásokban használják, a többit orvosi kutatásban (betegségek tanulmányozása), kozmetikai kísérletekben, elmebetegségek kutatásában, katonai kutatásokban és az oktatásban használják. Mindegyik kategóriában előfordulnak toxikológiai tesztek, ezek képviselik az összes állatkísérlet körülbelül 75%-át. A kísérletek 60%-át magánlaboratóriumokban, 33%-át orvosi egyetemeken és tudományegyetemeken, 7%-át közintézményekben végzik.
• A kísérleti állatok hangszalagjait amputálják, megmérgezik, megégetik, megvakítják, éheztetik, megcsonkítják, megfagyasztják, decerebrálják, áramütésnek teszik ki őket, és megfertőzik olyan vírusokkal is, amelyek általában nem támadnak meg állatokat. A kísérletek 70%-a mindenfajta érzéstelenítés nélkül, 30%-a csak részleges érzéstelenítés mellett történik.

• Mi a tudományos közösség és a civil társadalom aktuális álláspontja?

Évek óta egyre nagyobb számban ítélik el a különböző tudományos területeken dolgozó kutatók az állati modell félrevezető és veszélyes jellegét. Hangjuk már elég erős ahhoz, hogy előre vetítse az állatkísérletek végét.
Néhány példa, amely alátámasztja a fentieket:
1) Az Egyesült Államokban az NRC (National Research Council, Nemzeti Kutatási Tanács) “radikális változást” jelentett be, amely az állatkísérletek fokozatos eltűnéséhez fog vezetni, mivel azok nem túlságosan megbízhatóak;
2) Olyan rangos magazinok, mint a New Scientist, a Nature, a British Medical Journal és a Scientific American mind több teret adnak az állatkísérletek ellenzőinek;
3) Az “Alternatívák és állatok felhasználása az élettudományokban 7. világkongresszusa” (2009, Róma) meghirdette az állatkísérletek végét, azon új rendelkezésre álló módszerek fényében, amelyek sokkal megbízhatóbb, teljesebb és gyorsabb eredményeket adnak, és amelyek jóval olcsóbbak is.
A tudományos közösség fellépésén kívül, hozzá kell tenni, hogy a közvélemény elsöprő 86%-os többsége (Eurostat, 2006) is ellenzi az állatkísérleteket.

• Közel járunk-e az élveboncolás megszüntetéséhez Európában?

A közvélemény utóbbi időkben érezhető nyomása ellenére az élveboncolás elleni mozgalom súlyos vereséget szenvedett Európában 2010. szeptember 8-án. Az állatkísérletekre vonatkozó, ekkor elfogadott, (a 86/609/EK irányelvet módosító) új irányelv sokkal rosszabb, mint az előző rendelkezés volt.
Az új irányelv nemcsak nem nyitja meg az utat állatkísérleteket mellőző módszerek előtt, hanem még inkább megkönnyíti az állatkísérletekre történő támaszkodást. Ez nyilvánvaló visszalépés az állatok jogainak és az emberek egészségének védelmében, csakúgy, mint a tudományos fejlődésben.
A “STOP VIVISECTION” európai polgári kezdeményezést az irányelvvel kapcsolatos aggodalmaink és az a kívánalom hozta létre, hogy a jogszabályok és a polgárok akarata és jólléte összhangba kerüljenek.

Kísérleti Állatok Világnapja

Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet április 24-én a laboratóriumi állatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát.